A kolozsvári Igazságban megjelenik Luka László/Vasile Luca, az RKP Központi Bizottsága tagjának a cikke, "A romániai magyarság útja". Ebben Luka szembe fordul az MNSZ kommunista vezetői által eddig követett népfrontpolitikával, és meghirdeti az "elvtelen magyar egység" elleni harcot, a tisztogatások megkezdését a különböző magyar intézményekben. - 1948. december 12.
1946. március 18. - 20.
Brassóban tartják az MNSZ "százas" intézőbizottsági ülését. A gyűlés egyik legfontosabb eredménye, hogy határozatot hoznak az önálló választási lista állításáról.
1945. november 15. - 18.
Marosvásárhelyen ülésezik az MNSZ "százas" intézőbizottsága, melyet eredetileg október 27-re hívtak össze. A tanácskozáson részletesen megvitatják a még mindig orvosolatlan kisebbségi sérelmeket. 17-én, az intézőbizottsági ülés utolsó napján - napirendi ponton kívül - Bányai László előterjeszt egy kiáltvány-tervezetet, amely szerint az intézőbizottság egyértelműen kiáll a trianoni magyar-román határ visszaállítása mellett. Mivel ez a szövegváltozat túl nagy ellenkezést vált ki, Jancsó Elemér és dr. Csőgör Lajos javaslatára átfogalmazzák a kiáltvány szövegét. Ezt végül hosszas vita után (amelyen nem-IB-tagok is részt vehettek) a száz fős intézőbizottságnak - a fennmaradt jegyzőkönyv tanúsága szerint - csupán mintegy a kétharmada szavazza meg, az IB-tagok hozzávetőlegesen harmada vagy jelen sincs, vagy kivonul a folyosóra, és csak egy ellenszavazat születik. A pár nappal később közzétett kiáltványban az MNSZ vezetősége az erdélyi magyarság nevében kijelenti, hogy: "Tudatában vagyunk annak, hogy az erdélyi nemzetiségi kérdés megoldása nem határkérdés. [...] Nem helyeselhetünk semmiféle >áttelepítést< amely anyaföldünktől szakítana el. Nem helyeselhetünk semmiféle olyan törekvést [...] amely a bécsi döntéshez hasonló módszerrel [...] Erdélyből újból háborús tűzfészket teremtene."
